Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye. Kalotaszeg Kós Károly megfogalmazása szerint azt az „eredetileg a Vlegyásza lábánál elterülő kicsiny háromszögletű földterületet jelenti, melyet a Bánffyhunyad alatt összeömlő Sebes-Körös és Kalota vizei fognak be. Tágabb értelemben Kolozsvár megyének azt a területét, amely a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal, illetve országút közepén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig terül el és amelyet délen a Gyalui-havasok északi, nyugaton a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegység keleti lába foglalnak be.

Kalotaszeg három fő része: a Felszeg a nyugati havasoknál, az Alszeg az Almás-patak mentén és a Nádasmente Kolozsvárhoz közel. Kalotaszeghez tartozónak tekintjük még a Kapus völgyi Kapus-vidéket és az Átmeneti-vidéket is Kolozsvár környékén. Gyakran emlegetik Kalotaszeg részeként az ún. peremvidéket is, melybe tartozó települések meghatározása forrásonként eltérő lehet.

Kalotaszegről Bővebben ...

A magyar népi tisztaszoba, a lakóház gyöngyszeme... A falusi kultúrában, Erdélyben mind a mai napig élő a térnek ez a fajta felosztottsága szent illetve „nem szent” részekre. Létezik ugyanis minden udvaron (telken, életen) belül egy helyiség, amit a mindennapi, profán életben nem használnak. Berendezése ugyanolyan, mint a lakott szobáé, de sokkal nagyobb becsben, rendben tartva. Ez a „tiszta szoba”. Elnevezése változó területenként, Csíkban, Gyimesben „szobának” hívják, Széken „első háznak” … A „tiszta szoba” valószínüleg néprajzi elnevezés, állandó rendezettségéről, tisztaságáról kapva a nevét. Berendezése ugyancsak változik vidékenként. A következő leírás főképp a csíki, gyimesi berendezést követi. A régi tipusú falusi házaknak két szobája volt, az egyik, a mindennapi élet színteréűl, lakóhelyéűl szolgáló „ház”, a másik a „szoba”. A két helyiséget kívülről össze köti a tornác, amit újabb stílus szerint zárttá alakítottak, ebből lett a: veronda /veranda. A „szoba” berendezése ugyanazt a mintát követi, mint a lakó „házé”: - egy vagy két ágy. Itt tárolják az új- , illetve a férjhez adandó lány ágyneműjét: paplanok, pokrócok, párnák, stb. - egy vagy két szekrény, ahol teljesen új, vagy csakis ünnepi alkalmakkor használt fehér ruhaneműket: abroszok, törölközők, edénytörlők, ingek, alsószoknyák, stb., valamint ugyancsak ünnepi viseleteket: kabátok, nadrágok, ingek, szoknyák, fejkendők, stb. tárolnak. - egy edénytároló szekrény. Az itt található evő-ivó eszközöket is csak különleges események alkalmával használják, mint: keresztelő, lakodalom, temetés vagy nagyobb családi- ,illetve baráti összejövetelek. - egy nagy tükör, általában nagyobb, mint a „kinti” szobáé - a ház közepén asztal, rajta váza, benne művirág, körülötte székek. Az ágy magasra van vetve (vetett ágy: a paplanok, párnák szabályos elrendezése), ágytakaró terítővel leterítve, rajta díszpárnák, újabban babák. Az ablakok előtt függöny, az útra vagy udvarra néző ablakokon sötétítővel, vagy redőnnyel. A tükörállványon és a székeken valamint az asztalon is igényes kézimunkaterítők. Az ágy fölött szentképek, családi mennyegzős kép, valamint feszület lóg. A szobának a tisztaságát, rendezettségét a háziasszony igyekszik mindig fenntartani. A szobában lévő ünnepi öltözet előkészítése is az ő feladata, ezért a család férfi tagjai is csak ritkán lépnek ebbe a helyiségbe. Két nagyobb esemény alkalmával használják ezt a szobát: a menyasszony búcsúztatásakor, és temetésnél a halott felravatalozására. Se keresztelő, se egyéb összejövetelek alkalmával, se vendégfogadásra régen nem használták. Még imádkozásra sem, úgyhogy nem mondhatjuk rá, hogy valamiféle házi szentély, mégis minőségében a templom szférájához hasonló, de szerepét tekintve is. A templom, mint egy nyugalmi pont, kívül áll, nem vesz részt a praktikus életben, ahol mindig a legnagyobb REND uralkodik.